Mit érdemes tudni az alacsony glikémiás indexű szénhidrátok kapcsán?

Az alacsony glikémiás indexű szénhidrátok közé olyan szénhidrátforrásokat sorolunk, amelyek kisebb vércukorszint-emelkedést idéznek elő a szervezetünkbe kerülve, mint a referenciaként használt glükóz.

A szénhidrátok a szervezetünk fontos energiaforrásai, azonban az egyes szénhidráttartalmú élelmiszerek elfogyasztása után nem ugyanolyan mértékben emelkedik meg a vércukorszintünk. Ebben segít eligazodni a glikémiás index, vagyis a GI.

Tehát ez a szám azt mutatja meg, hogy hogyan hat egy adott szénhidráttartalmú élelmiszer a vércukorszintre. Az alacsonyabb GI-jű élelmiszerek helyet kaphatnak a kiegyensúlyozott étrendben is.

A szakmai blogunk mai bejegyzésében arról lesz szó, hogy pontosan mit is jelent ez a szám, illetve melyek az alacsony glikémiás szénhidrátok.

Mit jelent a glikémiás index?

A glikémiás index egy 0-tól 100-ig terjedő skála, amely a szénhidráttartalmú élelmiszereket a vércukorszintre gyakorolt hatásuk alapján sorolja be. Általánosságban az 55 vagy az annál kisebb GI-t tekintjük alacsonynak, az 56 és 69 között közepes, 70-től pedig magas.

Fontos azonban, hogy a GI önmagában nem mond el mindent egy élelmiszer tápértékéről, azt ugyanis több tényező is befolyásolhatja. Például az adott élelmiszer feldolgozottsága, az elkészítésének módja, valamint a rost-, fehérje- és zsírtartalma. Az sem mindegy továbbá, hogy az adott élelmiszert önmagában fogyasztjuk-e vagy egy összetettebb étkezés részeként.

A GI mellett érdemes figyelembe venni az elfogyasztott szénhidrát tényleges mennyiségét is. Ezt veszi számításba a glikémiás terhelés, vagyis a GL, amely az adott ételadagban található szénhidrátmennyiséget és annak GI-jét egyaránt figyelembe veszi.

Melyek az alacsony glikémiás indexű szénhidrátok?

Az alacsony glikémiás indexű szénhidrátok között számos hétköznapi élelmiszert találunk. Idetartoznak például egyes hüvelyesek, például a lencse, a csicseriborsó és a bab, valamint bizonyos teljes értékű gabonafélék és az ezekből készült ételek. A zab, az árpa és egyes kevésbé feldolgozott gabonatermékek szintén ebbe a kategóriába sorolhatók.

A gyümölcsök között is találunk alacsonyabb GI-jűeket, ilyen például az alma, a körte, a narancs, a cseresznye, valamint számos bogyós gyümölcs. A zöldségek jelentős része ugyancsak ebbe a kategóriába sorolható.

Nem érdemes azonban kizárólag egyetlen szám alapján összeállítani az étrendünket. Egy alacsony glikémiás indexű élelmiszer nem nevezhető automatikusan egészségesnek, ahogyan egy magasabb értékű ételt sem feltétlenül szükséges teljesen kerülni.

Hogyan építhetjük be ezeket a szénhidrátforrásokat az étrendünkbe?

Az egyik legegyszerűbb megoldás, ha a finomított szénhidrátforrások egy részét rostban gazdagabb, kevésbé feldolgozott alternatívákra cseréljük. Reggelire például ehetünk zabkását, az ebédünk köretét pedig elkészíthetjük hüvelyesekből vagy megfelelő gabonafélékből.

Fontos továbbá, hogy amikor az étkezésünket összeállítjuk, akkor a szénhidrátforrásokat megfelelő fehérjeforrásokkal is kombináljuk.

Emellett minőségi készítményeket is fogyaszthatunk, a kínálatunkban megtalálható Waxy Maize például magas amilopektin típusú keményítőt tartalmaz. Ez a termék alacsony glikémiás indexű szénhidrátforrás és mivel lassan szívódik fel, hosszabb ideig képes energiát biztosítani.

Amennyiben kérdésed van a termékeinkkel kapcsolatban, vagy szakértői segítségre van szükséged a megfelelő készítmény kiválasztásához, akkor ne habozz felvenni velünk a kapcsolatot!